A lábamat lóbálva gondolok rád
el nem felejtettelek
mer' ha egyesektől mást is hallottál,
én tényleg szerettelek.
hol fagyöngy meg hurrikán
voltak reggelire,
egy óriás széles ajkán
bújt elő a szeme
Ha néhol mást is hallottál,
én biz' szerettelek
meg elhagytam kis tálkám,
ahol az üvegek
azt mondják: hajnal
hasad szét az égbe'.
meg kéne ragadnia
a messziségbe.
és a felfújt buborékok lakrészében
-egyik csikóhal, másik nem egészen-
ottan vigyáznak, mer' szétpattan a hártya
azt mondják, megesik, ha meghal a barátja.