mélyen lubickol,
kendő lábait előrevetve sosem késlekedik.
az idő áll. az idő nincs többé..
feltűrt ujjával kotorászik
benne, a kápolnák szárnyait betöltő heveny árulás -
'emberek, itt ne mosdjatok!'
minden lábujj egy-egy kavics, úszóhártyás
vízilények borította kőgörgeteg
-aláhullva, megfeketedőn-
Gázolj a kásás vízbe!
van hozzá szemem, arc és test is
csak a kemény vonalak nem tágulnak....