nem hiszem el
olyan mély..
néha hallok egy-két felsikoltó hangot
a végtelen szobából,
ahol minden ismétlődik.
Egy sem volt -lám- itten
olyan sekélyes,hogy
bele ne ugorjon az elvárás
idióta bankártüdejébe.
a szívek megfeszülnek
mert csak szalagok
tartják helyben a
károgó öltéseket,
gurgulázó piszoárok torkából
szakad fel a hörgés,
igen, életem. te voltál az, aki kifaragott.