Feltöltve: 2006-05-15 21:53:23
Megtekintve: 1746
Zsoltnak
Ha nyújtom kezem,
Fogadd el!
Ha sírsz, gyere
sírj nekem!
Magány ha fáj,
Ölelj át!
Ne feledd én itt vagyok,
Én vállalom.
Bár elhagytál,
Az énhibám.
Ha esik eső, fúj a szél,
Menedéket adok, csak kérd!
Ha segítséh kell,
Segítek, csak állj fel!
Ha úgy érzed nincs tovább,
Jussak eszedbe, és járj!
Ne feledd, én itt vagyok,
Én vállalom.
Örök barátom maradsz,
Ha százszor el is hagysz.
2006.04.28. Budapest
Fogadd el!
Ha sírsz, gyere
sírj nekem!
Magány ha fáj,
Ölelj át!
Ne feledd én itt vagyok,
Én vállalom.
Bár elhagytál,
Az énhibám.
Ha esik eső, fúj a szél,
Menedéket adok, csak kérd!
Ha segítséh kell,
Segítek, csak állj fel!
Ha úgy érzed nincs tovább,
Jussak eszedbe, és járj!
Ne feledd, én itt vagyok,
Én vállalom.
Örök barátom maradsz,
Ha százszor el is hagysz.
2006.04.28. Budapest
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-05-16 15:22:57
hmm.. na ja.. csak ahhoz ismerned kéne az elkövetőt :)) Túl szép szeme volt ahhoz, hogy ne bocsássak meg neki :p
2006-05-16 08:12:44
Tördelt, zaklatott vers, de megbocsát valakinek. Tetszik a gondolat: megbocsátás. A mű formája is szép, zavaros kaotikussága illik a mondandóhoz. Grat.