Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Si
Alkotások száma: 73
Regisztrált: 2003-12-19
Belépett: 2007-11-16
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Dalszövegek (1)
-Gyermekrovat (Versek) (6)
-Versek (40)
Képgaléria
-Festmények (12)
-Rajzok (1)
Műfordítások
-Versek (3)
Feltöltve: 2004-01-23 18:42:05
Megtekintve: 664
Nincs visszaút
Már messzeúszott mindaz, ami volt.
Bárányfelhôknek égi, szép akolt
nem építek. Ez a föld itt szilárd:
Megálltam rajta, pedig idegen.
Vigyázva álljon, ki gyökértelen :
Nincs visszaút.

Amit otthagytam, rég nem létezik.
Egy villanás, egy kép maradt csak itt
és csak a képzelet mely rátalál,
a város, hegy, domb vissza sose vár,
mert megváltoztam és megváltozott.

Nincs visszaút, hát állni kell szilárdan:
álmok nélkül, tépett felhôk alatt,
gyökértelen egy idegen világban...
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-11-13 08:40:58
Kedves Klára!
Mélyen átérzem e vers mondani valóját.Magányos és holtalan az ember de ha ilyen verseket ír akkor soha se lesz mert egy egész ország szeretni fogja, és bármerre is járjon mindenhol otthonra lel.
Őszinte tisztelettel: Zsuzsanna
2006-02-16 09:15:05
Hihetetlenül jó lett! Grat.
Si
2005-11-21 01:28:04
Köszönöm az együttérző üzenetet.
Klára
2005-09-18 19:29:36
Kedves Klára!

Szomorú vers, de, amíg verset tud írni az ember, addig sehol sem gyökértelen, persze, úgy nem gyökértelen, hogy ugyanakkor mindenütt az...

Szívélyes üdvözlettel: Miklós