Autisztikus meredések
egysíkú-semmi napokba...
A csendet hallgatom.
Csendben hallgatok.

-Hívlak kékülő ajkakkal!-

Elhittem mindent
de nem
hiszek semmit
kihulló hajfonatokban
mezítelen
lábam elbotlik,-
Nyakamra tekerednek
a vérerek,-

-Hívlak kékülő ajkakkal!-

Egyszínű fagyos sugarakkal
közelít lesve
újbóli egyedüllétet hozó
nyomasztó este,-
-fojtó füst gyúl ki
tenyerem párnáján-

-Hívlak kékülő ajkakkal!-

Kihajtanak a tetvek a zuhanyrózsán
amint Ő száját
hamvas némasággal
pecsételi össze,-

Kihajtanak beteg rózsáim
a folyóban
amint itt vergődöm
indáik karjába kötözve.-

-megkötve-
Rángva
-kékülő ajkak-

Mutasd meg újra
csodásan
színes szeletét
a világnak

Inkább megvakulnék bele
inkább megfulladnék
Csak ne legyek már ilyen
fakókék.