Most itt vagyok egyedül-s itt leszek
mint mindig-Veled
Tiszta-forró kábulatában ...
[--oh,oly rég vártalak]
el is feledtem már szinte mi az
mi vágyunk oltja
s most futnak a szavak
mi lett volna ha nem lett volna
más utak csúfos kudarca
ez lennék-e
szeretne-e
kellene-e akkor is így beforrasztani
múltnak bűzös bugyrait
létezne-e valami ami visszaránt abból...[a vákuumból]
Pofon csapom magam
jobbról-balról; ajkamba harapok
Nincs értelme ezt leírni mert minek
mikor tudom hogy nem lett volna
nem Én lennék
nem szeretne
Nem lennék ilyen boldog Vele.
S most csak tettetem hogy másra is gondolok
hogy leírhassam titkon
Szégyenlősen[szerelmesen]
hogy nem,hisz'
Ő fonja be minden sejtem.