Hiányzik, ahogy rám néztél,
ahogyan velem beszéltél,
minden perc mit veled voltam,
mikor csak úgy hozzád bújtam,
ahogy ölelted testemet,
mikor fogtad a kezemet.

Hiányzik, ahogy meséltél,
ahogyan mellém feküdtél,
minden csók, minden érintés,
kettőnkről való képzelgés,
ahogy azt mondtad, szeretlek,
mikor elvetted eszemet.

Hiányzik, hogy mellettem kelj,
hogy velem érjen az éjjel,
minden kedves apróságod,
idegesítő szokásod,
hogy közös volt minden dolgunk,
mikor még boldogok voltunk.