Ahogy körém fonódnak az árnyak,
Szememre pillangók szállnak,
És álmaimban beteljesednek a vágyak.

Beteljesedve minden szép,
Az álmaimban minden ép,
De egyszer csak megnyílik az ég.

Könnyeit szórja rám,
Rám zúdítja, mi neki fáj,
És ez a fájdalom rám talál.

Szép színes szárnyak szállnak,
És ismét körbefonnak az árnyak,
Szertefoszlanak a vágyak.

Lelkem léptei látszanak,
Az emlékeim most a hóban játszanak,
Én belefojtom őket, hogy ne fájjanak…