Lelkem morfiuma, testem vágya,
Visszakapni minden álma,
Hánykolódni, ezer kín és vágy között,
És ha boldog vagyok, lebegek a föld fölött.
Gyilkos mérgek, jó drogok,
Megédesítik keserű életem ezek a dolgok.
Járok az emberek között,
Összesúgnak hátam mögött,
Feléjük fordulok,
Karomban látni az ezer tűnyomot,
De nem szólok semmit, magam maradok.
Az ágyamban fekve újabb élvezetet kíván,
Testem, lelkem és agyam a bódulat útján jár,
És jobbá torzul előttem az egész világ.