Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Dallos
Alkotások száma: 12
Regisztrált: 2004-03-15
Belépett:
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Versek (12)
Feltöltve: 2004-03-26 21:06:55
Megtekintve: 1630
Vers
Sodorjon bárhová az élet.
Éljek csavargó, furcsa éveket.
Kísérjék lépteimet fények.
Csak egy szót szólj s haza megyek.

Legyek bár asszonyoknak kedves
Csóktűzben égő titokszín szerelmes.
Várjanak csókok, ölelések rám.
Egy pillantás s többé nem megyek.
Csak ne sírj anyám,
Mert fáj az énnekem.

Hívjanak szemek,szinek,életek.
Papnői csóknak átöleljenek.
Nézzen Heléna ragyogva reám.
Bármit mond, én nézem lágy szemed.
Csak ne sírj anyám,
Mert fáj az énnekem.

Elásom minden asszonyzengő versem,
Írok bohó, víg történetet.
Nevetni fog az egész világ,
S nevetni fogsz te is énvelem.

Kigúnyolom a rohanó világot.
Nem érdekel most már senki sem.
Fő az hogy arcodat kacajban látom.
Lásd nem fáj már többé rossz szívem.
Csak nevess anyám,
Mert öröm az nekem.

Kacagj anyám, nézd a fények
Mind keresik eltűnt fiad.
Én amíg élek, csak téged nézlek.
Csak nevess anyám,
Mert nekem az vigasz.

Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!