Feltöltve: 2006-04-22 15:18:26
Megtekintve: 1755
Harc érted, értünk
Ismét a félelem rabja lettem.
Tanultam a Világot, de tévedtem.
Esténként lelkem puha ágyra terítem,
H békében néhány órát pihenjen.
H ne érezze a félelem mardosó fájdalmát,
H ne korlátozza szárnyalásra kész boldogságát.
Reggel új nap ébred.
S ilyenkor szorongás mentes a létem.
De ha valaki megmozdul mellettem,
Ismét tudatlanul szorongok mint ahogy azt tegnap tettem.
Érzelmem világát eltitkolom,
Pedig harcolok ellene hogy NE .. mert nem akarom!
Lelkem mégis erősebb a harcvívásban,
S végül megadom magam, eltébolyulok a színjátszásban.
Majd mikor újra csak magamra nézhetek,
Fojtó görcsök támadják meg e testet lelket.
Gyenge vagyok a félelemmel szemben.
Nem tudom szívem odaadni kinek,..ki tényleg szeretne.
Elűzöm kis világomból, a fegyvert fáradtan leteszem,
S szenvedek vértől zokogva, mert nem mentem meg szerelmem.
2006.04.22
Tanultam a Világot, de tévedtem.
Esténként lelkem puha ágyra terítem,
H békében néhány órát pihenjen.
H ne érezze a félelem mardosó fájdalmát,
H ne korlátozza szárnyalásra kész boldogságát.
Reggel új nap ébred.
S ilyenkor szorongás mentes a létem.
De ha valaki megmozdul mellettem,
Ismét tudatlanul szorongok mint ahogy azt tegnap tettem.
Érzelmem világát eltitkolom,
Pedig harcolok ellene hogy NE .. mert nem akarom!
Lelkem mégis erősebb a harcvívásban,
S végül megadom magam, eltébolyulok a színjátszásban.
Majd mikor újra csak magamra nézhetek,
Fojtó görcsök támadják meg e testet lelket.
Gyenge vagyok a félelemmel szemben.
Nem tudom szívem odaadni kinek,..ki tényleg szeretne.
Elűzöm kis világomból, a fegyvert fáradtan leteszem,
S szenvedek vértől zokogva, mert nem mentem meg szerelmem.
2006.04.22
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-05-25 00:49:18
pedig érdemes megmenteni a szerelmet, a mindendennapi színjátéknak pedig semmi értelme és úgysem ez a járható út.Hosszú távon biztosan nem.Másoknak lehet hazudni-egy darabig-de Magadnak soha ne!