Mogorván rugdosod a köveket,
Gránit, márványtömböket,
Ténfergő törmelék, utcai harcra soha nincs elég!

Mogorván zakatol, vonatod behatol,
Síneken a sikered, ha gyors vagy; viheted!
Esőcseppek futnak át, reflektorok köszönnek,
Nem világítanak; ködösítenek.
Biccenve morajlanak, útjukat találva tovább haladnak,
Eltűnnek, és te hagyod.
Látod szemedbe hó esik?
Szállingózik, vetkőzik – fenn,
az égen messziségben ténfergő-hó felhő.

Mogorván lépkedsz, s akár a dagonyázó hírek:
Hazudsz, ámítasz; tudatokat hamis információkkal tágítasz.
MÉDIA, soha nincs meg az igazi fia,
Nincs, annak a brazil nőnek.
Habzik a szappan; fürdik benne az opera
Mogorván nézed a világot,
Tudomásul veszed, ki, miért kap virágot.

2005