S nézd mennyi fény tündököl
kicsi szobám ablakán
ezer vágy majd' megöl,
hogy otthont leljek világ talaján,

Óh! Mennyei érzés volt
a régi tükröm előtt
állni,és anyu szólt:
"Nem bálba megyünk!" S a pír elönt...

Vekker szól, ébredni kell.
Csak még egy kicsit, kérlek!
Anyu ne! Ne menj el!
Kegyetlen Sors! Szám hiába kérlel?

Minden éjjel zokogok,
Apu! Anyu! Hol vagytok?
Elszakít a vak Ok,
Nélkületek jól tudom: Meghalok...

Nézem, sok fény tündököl
könnyes szememnek sarkán,
ezer vágy majd' megöl,
hogy otthont leljek világ talaján...

Buda-fok, 2008. 10. 04.