Feltöltve: 2006-07-15 15:54:49
Megtekintve: 1796
fájdalom (fakadás)
Amikor a fájdalom
marja torkod,
akkor érted meg,
mit most írok...
Mikor majd tüdőd zihál,
mindened fáj
és erőd elhagy,
gondoljál rám!
s hiába süt fen a Nap,
eltakarja
szemednek Fénye-
Sötét magja
A semmibe markol tenyered!
Bp., 2007.07.15.
marja torkod,
akkor érted meg,
mit most írok...
Mikor majd tüdőd zihál,
mindened fáj
és erőd elhagy,
gondoljál rám!
s hiába süt fen a Nap,
eltakarja
szemednek Fénye-
Sötét magja
A semmibe markol tenyered!
Bp., 2007.07.15.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-05-02 20:22:22
fájt igen fájt a közönyösség... a semmitmondás... a lét... hosszú. versem összetett.
Köszönöm hogy olvastad és átérzed a vers lényegét, a semmi hatalmas és nem markolhatod meg a semmi felfoghatatlan olyan mit az űr mit egy szeretetünk hagy maga után , az "ő nélküliségben"
Szeretettel:Lonci