Kézen-közön,léptek-köptök
macska-zajra érted jövök.
Léptek rögtön....
szép nyomok a fényes kövön.
Veled lenni, félek,öröm...
Zendül belül a lélek,
de közben egyre jobban félek.
Már annyira féltelek,napok óta ki se lépek.
Szívsajgóvá lettem,sírok, fájsz.
Csak rettegek, el ne mássz.
Abba biztos belehalnék,
de így se maradok élve:
szerelmem-félszem-fájdalom a részem,
jön egyre, hogy elemésszen.
S Te életem,leszel halálom.
Bár nagyon szeretlek, melletted
magam nem találom. Elvesztem.
Már nincs velem Énem,ki voltam,
lelkem tőlem távozóban.
S megy utána testem,
s kit valaha szerettem és viszont,
megy testem helyett temetésre,
egy utolsó szép emlékre....
És viszont.