Nagy a csend.
Baljós érzés: félek egyoldalú a kétség;
Csak én rettegek érted.
Neked oly mindegy, úgysem úgy érted, ahogy van valójában.
Nő a férfi hálójában vergődik hiába,mert szabadulni úgysem tud.
Késő,mert a meredek lépcsőn fejjel csúszunk lefelé,
És nincs kapaszkodó, hogy megálljunk.
Csak úszunk illúzióink tengerében,szállunk, lebegünk,
Bár szárnyaink nincsenek,
Hát segítsetek, segítsetek!!!