Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Kíméra
Alkotások száma: 23
Regisztrált: 2006-01-14
Belépett: 2007-02-09
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Egyéb prózai alkotások (3)
-Versek (17)
Képgaléria
-Fotók (3)
Feltöltve: 2006-03-03 22:06:47
Megtekintve: 1741
Nyomorúságom története
Túl sokat hittem, bocsánat..
Remélni is már csak álmomban tudok.
Néha néma halként ülök köztetek
vak madárként szárnyatlanul repkedek
Azt hiszem jó vagyok és az tudok maradni,
de nem vagyok más mint egy árny
Sivár pusztaságban kelek
Hanyatló népekkel fekszem le.
Mindenkinek minden sikerül,
nekem egyetlen fény a megváltó.
Fénytelenség fényesége nem vár reám
szomorúság nyuz halálra.
Csalodot rémálmaim lapjai
szívtelen tömegek fenyencei
ez itt az én életem.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-03-03 23:31:57
Hogy is mondjam? Az utolsó öt sort nem értem. Viszont addig nagyon jó, aztán...