Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Cirmos
Alkotások száma: 16
Regisztrált: 2006-01-11
Belépett: 2009-05-07
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Dalszövegek (1)
-Versek (12)
Feltöltve: 2006-01-11 00:21:15
Megtekintve: 1786
A pokolban
Álmatlan álmomban az éj sötét angyalai
Fosztogatják arctalan érzelemmel éjszakáim
Szélgyötörte hajjal hozzám szóla:
Vár még rám a mély sötétség titka
Halotti mormogás vesz körül az árnyéktalan fénysugárban
Állok a jégtől tört fűben és nézek az éj sötét angyalára
Szemébe nézek s látom rajta
Hogy velem köttetett meg a szeretet szimbiózisa
A tüzes föld alatti szépségbe mentem véle
Ahol az örökkévalóságot magamnak nézve
Láttam zord, de meleg, csalogató kapuit
Hívogató többoldalú szabadsággal teli arcait
Így a csábítás emberpróbáló ereje
Berántott a feneketlen, tüzes mélységbe
Ahol nincs érzelem, testi lét
Csak átlátható lelkek és átláthatatlan sötétség
A megoldás apokalipszis itt is
Ami a fénybe majd elvisz
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-05-11 16:05:16
Nem igazán törekszem a szabályokra de ez látszik is a többi verseimből hogy szabadságéhségem van.
2007-05-10 15:29:31
Hiányolom belőle a frappáns rímes megoldásokat, valamint helyenként szótagszámra sem passzol.
2006-03-07 12:15:18
Az utolsó két sor elgondolkodtató... az újjászületéshez tényleg kell egy megsemmisülés is. Amúgy a koncertetek nagyon állat volt, de ezt sztem már mondtam:)