Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Bogumil
Alkotások száma: 553
Regisztrált: 2005-12-27
Belépett: 2008-08-01
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (150)
-Egyéb prózai alkotások (224)
-Elbeszélések (119)
-Versek (24)
-Úti kalandok (34)
Feltöltve: 2006-03-20 22:13:41
Megtekintve: 4813
Útonállók
A XIX. századi Magyarországon nagy divat volt az útonállás. Úgy is hívták őket, hogy betyárok. Na, ezek a betyárok lóháton, szekerekkel gépesítve mozogtak, s az úton járó postakocsikra, gazdag kereskedőkre, jómódú utasokra specializálták magukat. A bokrok között megbújva, vagy az út fölé hajló faágat lefűrészelve, a kocsik előtt a gallyat letörve, útakadályt képezve megállásra kényszeríttették az utazókat, és a búvóhelyről előbújva, rájuk rontva fegyverrel a kézben kifosztották őket. Később már külön üzletágakra szakosodtak és voltak marha-, ló- és birka-tolvajok. Ők nem lacafacáztak, lábon elhajtották az egész csordát, s egy eldugott tanyán (telephelyen) bélyeget sütöttek az állatokra, s hamis marhapasszussal felszerelve eladták őket a Hídi vásárban.
Így van ez ma is, csak gépesítve. Megy a gyanútlan autós a sztrádán, elébe vág egy autó, s egy marék jancsiszeget leszórva máris kész a durrdefekt. A másik trükk a koccanásos balesetnek álcázott csínytevés. Mindkét esetben kiszállásra kényszerítik a vezetőt. Aztán a segítséget felajánlva, elvonva a figyelmét, jobb esetben kirabolják, vagy rosszabb esetben beugranak a szabadon hagyott sofőrülésbe és elhajtanak a sóbálvánnyá merevedő tulaj autójával.
Aztán a másik trükkre szakosodott modern betyárok egyszerűen, beszereznek a „Sárga Angyal”-hoz hasonlító szervizkocsikat, s ráhangolódva annak hullámsávjára, előbb odaérnek a helyszínre, s gyorsan, esetleg némi kis rábeszélésre (erőszakkal) felpakolják a pórul járt autóst kocsistól, és irány egy méregdrága zugjavító, rosszabb esetben egy bontó. A pár perc múlva helyszínre érkező valódi sárga angyal szájtátva figyeli hasonmását, amint elhalássza orra elől a munkát.
Aztán vannak olyan betyárok is, akik egyszerűen leszorítják az autóst, s elveszik tőle a kocsit, őt meg kidobják valahol... Jó, ha verés nélkül megússza. Aztán hírlik, hogy olyanok is vannak, akik csak úgy leszólítanak az út szélén álló fiatal mutatós lányokat, s betuszkolva őket kocsijukba, amúgy betyárosan gúzsba kötve, begyömöszölve a csomagtartóba, meg sem állnak vele egy Spanyol bordélyházig.
Hajdanán a perzekutorok nagy szakértelemre tettek szert a betyárok elfogásában, s fél évszázad alatt betyármentesítették is az országot. Na, ezután köszöntött ránk a boldog békeidő...
Igen ám, de mi van akkor, ha a mai perzekutorok is benne vannak néhol a buliban. Mondjuk ők, küldik az ál, sárga angyalokat rá a pórul jártakra, mint azt a minap láthattuk a TV-ben? Mi lenne, vannak itt még cifrább dolgok is! Rendőrök, ügyészek, ügyvédek súgtak bizonyos bűnözői csoportoknak, halljuk a főügyész szájából. Most akkor mi a teendő? A pancser csak pislog, mint a rimóci nyúl, kapkodja a fejét ezen a modern itt a sárga, hol a sárga játékon.
Erre is van megoldás: védekezni kell! Csali nőket kell kiállítani az utak mentére, s felszerelni őket olyan fülbevalókkal, amik folyamatosan adják a vészjeleket. A lesben álló rendőröknek az lesz a dolga, hogy bemérve őket, elfogja a tetteseket. További tippjeim is vannak!
Dél-Afrikában járva a következőt láttam. Házigazdám autója lángszóróval volt kétoldalt felszerelve. Ha megtámadták, akkor csak begyújtotta a lángszórókat és egyszerűen megperzselte a rablókat, mint a disznót. Házilag egy disznóperzselő is megteszi, olcsóbb...
Aztán volt még neki kéjgáz pumpája, amit megnyomva, elbódított vele még egy rátámadó elefántot is. És volt beszerelve neki hat kiugró acéltüske, a neki koccanó autóba belefúródásra kiképezve. Természetesen felizzította egy akkumulátorról, és azonnal átégette az őt megtámadó autó lemezét. Ők már itt tartanak. Állítólag a dúvadak ellen szerelkeztek fel, de mindenki tudja, kik azok a jelképes dúvadak.
Magad uram, ha másképp nem megy! Mondja a közmondás. Betyárok és útonállók ellen amúgy betyárosan kell védekezni. Lesz itt rend hamarosan, ha megfogadják a tanácsomat, és nem marad írmagja sem ötven év múlva, sem az útonállóknak, sem a velük összejátszó rendőröknek.
Igen ám, de ki védi meg a szürke egereket, a gyalogosan poroszkáló polgárokat? Úgy hallottam, hogy a betyárokban volt mindig annyi becsület, hogy a csórókat nem fosztogatták. De hol van ma már a betyárbecsület?
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!