Feltöltve: 2007-12-17 17:19:43
Megtekintve: 1915
Furcsa ábránd
Tud e majd gyászolni, kinek soha semmi se fájt,
Lesz e könny szemében, érti e a halált,
Ha elvesznek mellőle szerettei
Mit tud magánya bús madarával kezdeni?
öröklétet vágysz, pedig csók nélkül nem élhetsz
Hideg bőröd aligha csábít
Eleven s holt egyszerre nem lehetsz
Ezt súgja mind, ki valaha sírt...
...ásol szívednek és mélyre temeted
Belőlem nem esztek! Lelkem az enyészet
Ki nem kezdi, mert elzárom
Csak most meg kulcsa nincs meg
Ki nyitja ki vaspántom más módon?
Lesz e könny szemében, érti e a halált,
Ha elvesznek mellőle szerettei
Mit tud magánya bús madarával kezdeni?
öröklétet vágysz, pedig csók nélkül nem élhetsz
Hideg bőröd aligha csábít
Eleven s holt egyszerre nem lehetsz
Ezt súgja mind, ki valaha sírt...
...ásol szívednek és mélyre temeted
Belőlem nem esztek! Lelkem az enyészet
Ki nem kezdi, mert elzárom
Csak most meg kulcsa nincs meg
Ki nyitja ki vaspántom más módon?
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-02-18 09:54:37
Furcsa ábránd ... megpróbálok, kedves Barátom az Időkön át, a címéből kiindulni:
Bár érzek valami valóságtól távolit, az ábrándok Idejében (és terében 2013), mégis igaz lehet ez a szép vers. Bánatosnak tűnik, írjátok, hm azt képzelem én erről, bár lehetne bánatos, mert akkor megérik, és egyszer szép képpé válhat. Pl: Egyiptom. Fekete ruhás férfi megpróbál kiásni vmit egy sírból, inkább csak egy sírnak érzett jelöletlen földdarabból, mire pillangók ezrei röppennek fel onnan, vajon mit talál odalenn?...így a mese
2007-12-22 10:25:25
Hát igen, borongós:D Szokatlanul komoly hangulatban voltam egy teljes órán át, de már elmúlt:D Kösz, hogy benéztél;)
2007-12-21 20:39:18
Húha, ez egy kicsit borongós vers...igazad van, a lélekre nagyon kell vigyázni...Nekem tetszik, mert gondolatokat ébresztő:-)
Üdvözlettel: Vándorka