Feltöltve: 2005-12-02 19:11:02
Megtekintve: 1794
ébredés
parttalan időben
hajnalok csendjén
álmaim lebegnek tova
vergődnek, úsznak
ki tudja hova
valami mély
távoli muzsika
hangja gyűrűzik
hulláma elnyelne
húzna
de hiába
ijedtemben
a sodródó mába
belekapaszkodom újra
(2001 március)
hajnalok csendjén
álmaim lebegnek tova
vergődnek, úsznak
ki tudja hova
valami mély
távoli muzsika
hangja gyűrűzik
hulláma elnyelne
húzna
de hiába
ijedtemben
a sodródó mába
belekapaszkodom újra
(2001 március)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-12-04 09:29:15
Köszönöm Dawnbird, hogy itt jártál és véleményt írtál.Üdv.,haver.
2006-12-04 08:25:07
Érdekes,hogy nadix azt sem vette észre,hogy esetleg szeretettel kötötték azt a sálat...hm, van ilyen is.
2006-11-14 21:15:26
Örülök, hogy valakinek többet is jelent, mint egy sál megkötése.Üdv.,haver.
2006-11-14 15:48:18
Ez igaz, kapaszkodunk a "sodródó mába." Ezt nagyon jól mondod. De álmainknak nincs határa! Az érzelmeknek sem.
2006-11-14 14:52:01
Azt hiszem valamivel több, még ha egy végtelenül kicsi, de pozitív e>0 értékkel is.Sokaknak több, másoknak pedig közömbös.Az érzelmek hullámverése, soha nem lesz Newton törvénye, mindazonáltal az egyénnek meg kell legyen a saját véleménye.Üdv.,haver.