Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: SanYa
Alkotások száma: 9
Regisztrált: 2005-10-31
Belépett: 2010-12-29
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Versek (3)
Képgaléria
-Fotók (6)
Feltöltve: 2005-11-03 21:38:54
Megtekintve: 1609
Október délután
Délután van, a nap már alig látszik
Vörösen izzik, és homálylik.
Vörösre festette a lakótelepet,
Mely, mint betonsivatag jelenik meg.

Az égen fátyolfelhők kúsznak,
Nem túl fürgén, de dél felé úsznak.
Nem várják meg a havat,
Fekete testvéreiket, kik hozzák azt.

Közben eltelt fél óra,
A hetet is elhagyta az óra.
Sötét van, lement a nap
A várost nézem, ahogy csillognak
A fényei, mint a drágakövek
Szép lenne, ha nem tudnám, hogy közeleg.

Felnézek az égre, látom a csillagokat.
Látom, ahogy sírnak könnyeik csillognak.
Siratják a nyarat, a virágos dombokat,
A nyári szellőt, mely oly könnyen elringat.
Ők már tudják, hogy mi közeleg,
De nem tehetnek semmit.
Ez a természet.

Újra felnézek és látom a holdat
Mosolyog rám, mert tudja, hogy holnap,
Eljön a nyár, nyílnak a virágok,
Szép lesz minden, a tavaszi álmok,
Is valóra válnak, ha elég szépek
Mindenki boldog és így szép az élet.

Szebb nem is lehetne ez az Októberi nap
Csak ha lenne kivel megosztanom az álmaimat
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!