Feltöltve: 2019-02-19 14:36:52
Megtekintve: 1395
MEGJELENT a Kis LANT 2019. évi 1. száma
Az interneten www.kislant.hu címen található. Fontos e hír feltétele a közösségi oldalakra, - és megosztása! A kéthavonta megjelenő irodalmi folyóiratnak ez már a 131. száma. Az interneten azonban könnyen megtalálhatóak az előző számok is, ezekből valósághoz hűen tükröződnek vissza az előző évek, évtizedek.
A lap főszerkesztője Németh Dezső, irodalmi szerkesztője Németh Erzsébet.
Nagyon is érdemes megtekinteni a Galéria képzőművészeti alkotásait is (http://www.kislant.hu/galeria.html)!
Mára szinte alig van olyan szépirodalmi fórum Magyarországon, ahol a szerzők a szólásszabadsággal összhangban írhatnak, jelenhetnek meg. A Kis LANT ilyen.
A folyóirat Botos Ferenc (Tündérszép, Puchberg), Radila Markovic (Tekints a szívedbe, A nincs arat), Radnai István (Már megint nem csináltűl semmit, Félprofil), Ötvös László (Szerelmes szonett, Kiállítás a Kölcseyben), Halász Imre (Első hó, Csörivel Borszéken), Barcs János (Hínár alatt, Fagyöngyök), Farkas András (Rálépve Isten arcára), Sebestyén-Jáger Orsolya (30 év), Németh Erzsébet (Pentamer, Aprók I., Szóljatok!, Áttűnés, Talán még), Kun Tibor (Elfojtott emlékkép, Lassú lebegés, Összezavart gondolat, Az én Testamentumom) és Ádám Orsolya Mária (Garbo, Szerelmes tánc, Csillagos vágyálom, Édesség) és Tóth Gabriella (Apám útja) verse (versei) találhatóak.
A folyóirat prózai anyagában van Radnai István két írása: KÉK ZÖLD FEKETE ÁRNYÉK ÉS FELHŐROJTOK, valamint ULRICA SORSA – A KRISTÁLYGÖMB HAZUDIK NÉHA. Az előbbi lírai természetű, fontos figyelmeztetéssel („Átutazók vagyunk és tudásunk semmivé válhat. Ne engedjük süllyedni csónakunkat.”), utóbbiban emberis sorsok villannak fel egy pillanatra.
Kisslaki László is két írással szerepel, az első (Mühlstein Jakab csele) humoros történet a régmúltból, a második (Az ordas és a tábori lelkész) már korántsem az, két halálban tér vissza ugyanolyan tekintet.
Németh Dezső TŰZIMÁDÓK c. írása rövid, de igen tartalmas tanulmány a tűzről és a tűzzel kapcsolatos ősi szokásokról, hagyományokról. Megtudhatjuk belőle, többek között, azt, hogy a tűzimádást „Nimródtól eredezteti a Kincsesbarlang című szír legendárium”, és azt is: néprajzi hagyományainkban mi a „tűzugrás” szokása, milyen eredetű néphit a „kincstűz”, valamint mi a „tapló” szó ősmagyar jelentése.
A Szerző (Németh Dezső) az ősmagyar hitek, szokások, hagyományok szakértője, e különös világ iránt érdeklődőknek nagyon is érdemes az ismertetésben megjelölt internetes címekre rákattintani.
Az már a bennem keletkezett aggódás, a tűz szóra asszociálódóan, egy másik világért, a jelen világért, amelyben most is oly sokan játszanak felelőtlenül a tűzzel, hogy bármikor tűzvész keletkezhet!
Lelkes Miklós
Az illusztrációként felhasznált képen:
Németh Dezső pasztellképeinek egyike (Magyari asszony a virágszépasszony), a többi kép is megtekinthető
http://www.kislant.hu/view/6.html), ezek nagyobbrészt Németh Dezső TÁLTOSÉNEK c. könyvének illusztrációi. (A képek Káptalantótiban a Tóti Galériában vannak kiállítva. Káptalantóti a Tapolcai-medencében, a tanúhegyek ölelésében megbúvó kis falu, a Balatontól 4 km-re, Tapolcától 6 km-re van.)
A lap főszerkesztője Németh Dezső, irodalmi szerkesztője Németh Erzsébet.
Nagyon is érdemes megtekinteni a Galéria képzőművészeti alkotásait is (http://www.kislant.hu/galeria.html)!
Mára szinte alig van olyan szépirodalmi fórum Magyarországon, ahol a szerzők a szólásszabadsággal összhangban írhatnak, jelenhetnek meg. A Kis LANT ilyen.
A folyóirat Botos Ferenc (Tündérszép, Puchberg), Radila Markovic (Tekints a szívedbe, A nincs arat), Radnai István (Már megint nem csináltűl semmit, Félprofil), Ötvös László (Szerelmes szonett, Kiállítás a Kölcseyben), Halász Imre (Első hó, Csörivel Borszéken), Barcs János (Hínár alatt, Fagyöngyök), Farkas András (Rálépve Isten arcára), Sebestyén-Jáger Orsolya (30 év), Németh Erzsébet (Pentamer, Aprók I., Szóljatok!, Áttűnés, Talán még), Kun Tibor (Elfojtott emlékkép, Lassú lebegés, Összezavart gondolat, Az én Testamentumom) és Ádám Orsolya Mária (Garbo, Szerelmes tánc, Csillagos vágyálom, Édesség) és Tóth Gabriella (Apám útja) verse (versei) találhatóak.
A folyóirat prózai anyagában van Radnai István két írása: KÉK ZÖLD FEKETE ÁRNYÉK ÉS FELHŐROJTOK, valamint ULRICA SORSA – A KRISTÁLYGÖMB HAZUDIK NÉHA. Az előbbi lírai természetű, fontos figyelmeztetéssel („Átutazók vagyunk és tudásunk semmivé válhat. Ne engedjük süllyedni csónakunkat.”), utóbbiban emberis sorsok villannak fel egy pillanatra.
Kisslaki László is két írással szerepel, az első (Mühlstein Jakab csele) humoros történet a régmúltból, a második (Az ordas és a tábori lelkész) már korántsem az, két halálban tér vissza ugyanolyan tekintet.
Németh Dezső TŰZIMÁDÓK c. írása rövid, de igen tartalmas tanulmány a tűzről és a tűzzel kapcsolatos ősi szokásokról, hagyományokról. Megtudhatjuk belőle, többek között, azt, hogy a tűzimádást „Nimródtól eredezteti a Kincsesbarlang című szír legendárium”, és azt is: néprajzi hagyományainkban mi a „tűzugrás” szokása, milyen eredetű néphit a „kincstűz”, valamint mi a „tapló” szó ősmagyar jelentése.
A Szerző (Németh Dezső) az ősmagyar hitek, szokások, hagyományok szakértője, e különös világ iránt érdeklődőknek nagyon is érdemes az ismertetésben megjelölt internetes címekre rákattintani.
Az már a bennem keletkezett aggódás, a tűz szóra asszociálódóan, egy másik világért, a jelen világért, amelyben most is oly sokan játszanak felelőtlenül a tűzzel, hogy bármikor tűzvész keletkezhet!
Lelkes Miklós
Az illusztrációként felhasznált képen:
Németh Dezső pasztellképeinek egyike (Magyari asszony a virágszépasszony), a többi kép is megtekinthető
http://www.kislant.hu/view/6.html), ezek nagyobbrészt Németh Dezső TÁLTOSÉNEK c. könyvének illusztrációi. (A képek Káptalantótiban a Tóti Galériában vannak kiállítva. Káptalantóti a Tapolcai-medencében, a tanúhegyek ölelésében megbúvó kis falu, a Balatontól 4 km-re, Tapolcától 6 km-re van.)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!