A bölcselő és barátja utazás közben arról beszélgetett: mit jelent, ha egy író, költő műve tetszik az olvasóknak, és mit, ha nem?

Barátja így szólt:
- Ha egy írás mindenkinek tetszene, tudom, ilyesmi nem létezik, de tételezzük fel: száz ember közül, kivétel nélkül, mind a száznak, akkor az arra mutatna, hogy nagyon kitűnő munka?

A bölcselő elmosolyodott:
- Hát, az aligha.. - válaszolta a bölcselő. Az igazság sohasem tetszik mindenkinek, már csak azért sem, mert egyeseknek nagyon is érdeke, hogy ne derüljön ki a teljes igazság. Olyan mű, ami mindenkinek tetszik, legtöbbször nem tartalmazza a teljes igazságot, a féligazság pedig elítélendőbb a hazugságnál, mert veszélyesebb, ártalmasabb. Szólhat a mű, persze, kevéssé érdekekbe vágó témáról is, így virágok szépségéről is, akkor meg azt kell számításba venni: az ízlések is különböznek..

- No és ha egy mű száz ember közül 99-nek nem tetszik, és csak egynek igen, az arra mutat: silány munka? - érdeklődött tovább a bölcselő barátja.

- Akár ezt is mutathatná, de előbb meg kellene vizsgálni két dolgot, ami összesen négy: ki az a 99, akinek tetszik, és miért, valamint ki az egyetlenegy, akinek nem, és miért? Az is kiderülhetne esetleg, hogy a világ egyik legjobb írása, és annak az egyetlenegy embernek van igaza..

A bölcső barátja, úgy látszik, nagyon belejött a kérdezgetésbe, mert kíváncsian folytatta:
- Ha pedig egy mű senkinek sem tetszik, száz ember közül egynek sem, bár ilyesmi szinte lehetetlen, de akkor az arra mutat: rossz alkotás?

- Valószínűleg igen.. - mosolygott a bölcselő. Ám én még ekkor sem sietném el az ítélkezést. Kivételesen az is lehet, hogy éppen ellenkezőleg: mestermunka, de alkotója nem saját kora, hanem egy másik, még el nem jött kor mestere!

Az illusztráció forrása: https://pixabay.com/hu/%C3%ADr%C3%A1s-tollsz%C3%A1r-k%C3%B6nyvek-1043622/