egy bogár ott ragadt az édes sötét vörösben
s az érett meggyszemek mélyén az árnyék felébredt,
emlékeidben élnek-e még
az utak az ágak a felhők,
kútjai a földben a csendnek?
kövek alatt bújt meg a pók
tudsz-e még úgy érezni, mint egykor a gyermek, aki szaladt
e tájon?
— s a hegyekig terjedt a hosszú határ:
kis gyíkok hátukon hozták a mesék lobogó zöldjét
kis gyíkok testükben hozták az elbújt napot,
s te hoztál-e valamit a felnőtt örömnek abból az időből
mikor a gyümölcsök burkát hirtelen repeszti fel a vágy,
és virág-napernyők, napernyő-világok
ringanak a hosszú határban a nagy hegyekig?

(1970)

Az illusztráció forrása: https://pixabay.com/hu/vir%C3%A1g-r%C3%A9t-wildflowers-r%C3%A9t-tavaszi-1510602/