Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes Miklós
Alkotások száma: 1971
Regisztrált: 2011-09-25
Belépett: 2021-03-13
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (203)
-Egyéb prózai alkotások (580)
-Mese (283)
-Dalszövegek (3)
-Gyermekrovat (Versek) (33)
-Versek (864)
-Társalgó (5)
Feltöltve: 2018-09-16 16:04:06
Megtekintve: 1434
Poet, költészet, haza, becsület
A Poet egy irodalmi fórum, amelynek alkotói között egyaránt vannak „amatőrök” és „profik”. E két kategóriát nem lehet elválasztani egymástól, az „amatőr” eredetileg azt jelentette: az alkotó nem a művészetéből él meg. Ez tehát nem volt sértő, sőt, sokszor előkelő az alkotóra nézve. Én sohasem írásaimból éltem, bár az irodalomból, - az 1989-es magyarországi rendszerváltásig - „zsebpénzem” volt, mert minden megjelenő írásért fizettek.

Engem nem zavar az, ha „amatőrök” és „profik” együtt vannak egy irodalmi portálon. Nem érdekel az sem, hogy valaki költőnek tart-e, vagy nem.

A Poet azon Munkatársairól, akik a versek feltöltésével foglalkoznak, sok év tapasztalata alapján, csak azt írhatom: nagyon gondos munkát végeznek. No és igaz: ha technikai hiba történik, ami a kézirat hibája is lehet, hiszen a szerző szeme esetleg nem vesz észre egy elütést, a hibát, ha a szerző felhívja rá a figyelmet, nagyon gyorsan kijavítják.

A baj nem is az internetes fórumok technikai oldalával szokott lenni (bár néha azzal is), hanem a szerkesztéssel. Érthető: különböző társadalmi, politikai és egyéb érdekek ütköznek, ami a szépirodalomnak minden korban csak használhat. A „társadalmi, politikai, világnézeti” alapon való elkülönülés, - az elkülönülés tényét illetően - egy fórumnál nem kifogásolható. Ám ne színlelje egy szépirodalmi portál, fórum azt, hogy „pártatlan”, de még, mint rá kívánok mutatni, azt sem: politikamentes.

Itt kell megemlítenem a Poet-et, koránt sem a legrosszabb példaként ugyan, de mint olyat, amelynek alapelve nem követendő, sőt, értelmesen változtatni kellene rajta.

Kultúrharc minden eddigi társadalmi rendben volt, mert minden társadalmi rend, kivétel nélkül: diktatúra. „Politikamentes költészet” ugyanis nincsen, az, aki ilyen ostobaságot vall, az, ha a butaság (vagy színlelése) fájna, akkor az illető ordítana a fájdalomtól.

Egykor, Európa c. versem (interneten: https://canadahun.com/blog bejegyzes/lelkes-mikl%C3%B3s-eur%C3%B3pa.4143/) a Poet szerkesztése visszautasította „politikai tartalma” miatt (ami sérti a „barátságos hangulatot”). Jámbor vers volt pedig, jót akaró, és most, hogy újra elolvastam, egyből látom: ma még időszerűbb. Ezt követően sokáig nem küldtem a Poet-nak verset, mire a Főszerkesztő írt nekem: olvasóim hiányolnak. Megemlítettem neki az affért Európa c. versemnél, ő is elolvasta, nem látta az elutasítást indokoltnak, közölték (de most nem találom a Poet rendszerében, utóbbinak oka azonban az én ügyetlenségem is lehet, ha rosszul kerestem).

A későbbiekben kialakult egy „kultúrharci egyensúly”, egy-egy versemet a Poet ilyen vagy olyan politikai beállítású „főmoderátora” visszautasította egy bizonyos, méltányos időhossznyi tűnődése után, ekkor feltettem egy másikat. Ott van például a Poet címke tárában a „Haza”.

Önök, Olvasóim, el tudnak képzelni egy „politikamentes” Hazát? Ha el, akkor az Önök képzelete minden költő képzeletét felülmúlja, - alulról! Budapest álma c. versem (interneten: http://www.kislant.hu/vers/lelkes-miklos/budapest-alma.html) a Poet egykor visszautasította, másra cseréltem akkor, ez sem a közelmúltban volt, - de Budapest, tudtommal, Magyarország fővárosa, a Haza része, és volt valaha „politikamentes Budapest”?

Ám más Poet címszavakkal is baj van. Majdnem mindegyikkel. Az érzelmek címtárában is bármilyen érzelem a társadalommal, ezen belül a politikával érintkezhet, nagyon sokszor, még ha az illető nem is fogja fel, érintkezik is. Lehet ugyan verset írni például a haragról úgy is, hogy abból nem derül ki: kire, kikre, mire, mikre haragszik a vers írója. Ám helyes leszűkíteni a dolgot a „politikamentes” haragra? Vagy a szeretet a politikamentes „Szeretetre”? Ilyen leszűkítések csak ártanak a Hazának, a magyarságnak, az emberiségnek, a józan gondolkodásnak, erkölcsnek, - mindennek, aminek segítése, pártolása kívánatos, - és fel kell tennem a kérdést: kiknek az érdekeit szolgálja napjainkban a Poet ezzel a mániákus „politikamentesség követeléssel”, amelyet egyébként teljesen eddig sem tudott betartani, nálam sem, mert akkor anyagában ma nem költészet volna, hanem valamiféle barna anyag.

Próbáltam fentiekre humorosan is utalni, meglepetésemre itt a Poet szerkesztése csak tréfának vette a tréfás-komolyat (Barátságos hangulat, interneten: https://www.poet.hu/vers/184306).

A 2018. évi magyarországi parlamenti képviselőválasztás során és utána bomlott meg újra a Poet szerkesztése és a köztem kialakult „közlési egyensúly”.
A Poet „főmoderátora” (nevét nem tudom, és szerintem az sem helyes, hogy amíg a szerző neve ismert, addig a „főmoderátor” a névtelenség mögé bújik, ha fél a saját nevét közölni, akkor választhat álnevet, hiszen ezt a szerző is megteheti, ha akarja) új trükköt alkalmaz, Majomtánc versemnél (interneten: http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46421) már mintegy két hónapja tűnődik: közölhető-e? A vers, ahhoz képest, ami ma Magyarországon sok nyelvvel történik (bár minden rendszerben vannak talpnyalók, akiknek nyelve kicsit feljebb téved a kiválasztott talptól), tulajdonképpen szelíd.

Milyen „hazát” védelmez a versemben kritizált erkölcstelen magatartás? Erre két legutóbb nyilvánossá tett írásom is utal (Legális kormány, illegális kormány, interneten: http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46420), meg a Keresztesek harcos népe (interneten: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=477965066034165&set=a.111397106024298&type=3&theater).

A „politikamentes költészet” elve, követelménye nem csak ostobaság, hanem annál sokkal több, rossz irányban: nem egyeztethető össze a Hazaszeretettel és a Becsülettel. A magyar irodalom legnagyobb költői sohasem voltak a politikamentes költészet hívei, tudták: ilyen költészet nem is létezik.

Ezt a Poet szerkesztésének is be kellene látnia.

Fentebb említett írásom (Legális kormány, illegális kormány) figyelmezteti a magyarságot: 2018-ban a magyarországi parlamenti választáskor - becsapták. Idézem belőle:
„A 2018. évi parlamenti választási csalásoknak két fő része volt:
1.) csalás a magyarság tájékoztatásában,
2.) a jobboldali kormány által alkalmazott választási trükkök, amelyeket törvényesített, de erkölcsileg minimális tárgyilagosság mellett sem elfogadhatóak, és a törvénytelen visszásságok, választási botrányok, amelyeknek nem vagyok szakértője, de egy becsületes polgári (liberális) baloldalnak erkölcsi kötelessége volna ezeket összefüggéseikkel együtt feltárni, és a magyarsággal közölni.” Igen, kíméletlenül bemutatni az igazságot!

Egy ilyen helyzetben, mint a mai (de ettől függetlenül is) a magyarságnak nagy szüksége van a becsületes, tárgyilagos szépirodalomra, versekre (is).

A tét nagy, változatlanul: a mainál némileg tisztességesebb, becsületesebb, értelmesebb ország, amelyik jól együttműködik az Európai Unióval és erősíti azt. A mostani jobboldali magyar kormány nem erősíti, hanem gyengíti azt, ami valahol az egész magyarság érdeke, nem csak a Magyarországon élőké, hanem a határon túl is.

Fentebb említett versem (Majomtánc) csak egy olyan magatartást tesz pellengérre, amelyik az utóbbi években nagyon gyakori lett. Vállalom, hogy az, amit írtam, igaz.

Egyelőre várok. A Poet-en eddig azoknak, akik verseimhez hozzászóltak, nem nyilvánosan ugyan, de a Poet rendszerén keresztül, mindig válaszoltam. Bármi lesz is a továbbiakban, nekik üzenem: új írásaim egyelőre az alábbi internetes címen találják meg rendszeresen: http://www.artagora.hu/mainframe.php?o=main.

(2018)

Az illusztráció forrása: https://pixabay.com/hu/dunapart-k%C3%B6lt%C5%91-bronz-szobor-1018328/
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!