Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes Miklós
Alkotások száma: 1971
Regisztrált: 2011-09-25
Belépett: 2021-03-13
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (203)
-Egyéb prózai alkotások (580)
-Mese (283)
-Dalszövegek (3)
-Gyermekrovat (Versek) (33)
-Versek (864)
-Társalgó (5)
Feltöltve: 2016-08-11 07:04:32
Megtekintve: 1929
Szelek és szélhámosok
Ha új szelek jönnek, azokkal mindig új szélhámosok is, vagy az addig meglapulók felélénkülnek: itt a lehetőség!

Így van ez a gyógyítás területén is. A sarlatánságot, kuruzslást a 20. század második felében sikerült erősen visszaszorítani (teljesen felszámolni, persze, nem lehetett, az, több okból, lehetetlenség). A tudományban, a tudományon alapuló orvoslásban azonban megnőtt a bizalom.

Az 1989-es rendszerváltással és utána sok minden jött Magyarországon (miként az idő tájt a világban is), de most csak a gyógyítással kapcsolatos szélhámoskodásra térek ki, ami - szükségszerűen - megélénkült. Nemrégen jelent meg Boldogkői Zsolt: Hiénák a betegágy körül c. könyve (Akadémiai Kiadó, 2016.). A szerző a Szegedi Tudományegyetem munkatársa, professzora, és a vele készült interjú (meg a könyv) nagyon is számot kellene, hogy tartson közérdeklődésre (interneten: https://www.u-szeged.hu/download.php?docID=54045).

A sarlatánság, kuruzslás természetesen sok-sok évszázadra vezethető vissza, és feltételezi - legalábbis valamilyen mértékben - a tudatos csalást. Persze, butaságból, ismerethiányból, tévedésből is születhetnek a betegekre ártalmas dolgok, esetenként haláleset is bekövetkezhet. Valószínűleg már a "primitív népek" (nem szeretem ezt a kifejezést, mert a "civilizált népek" is sokszor elég primitívek, életfontos dolgokban is) némely varázslója is sejtette, hogy gyógyító tevékenységében van szemfényvesztés is, de többségük talán meg volt győződve: amit tesz, az használ a betegnek. Sok esetben, például az alkalmazott gyógyfüveknél, tényleg használt is, ezt később a tudomány is elismerte.

Az 1989-es magyarországi rendszerváltás után a visszaállított polgári demokratikus társadalmi rend (kapitalizmus) sok egyéni sikerekre buzdító energiát szabadított fel (mert elsősorban az egyénre épít, és nem a közösségre, a tömegekre), de ezzel együtt meghozta a fokozott haszonlesést, és becstelen nyereségvágyat is.

Boldogkői Zsolt professzor azon véleményével, hogy napjainkban, az egyre nagyobb sikereket elérő orvostudomány mellett, megnőtt kuruzslás, a gyógyítással való szélhámoskodás is, messzemenően egyetértek. Utóbbi szélhámoskodás, érthetően, egyre inkább tudományos köntöst igyekszik felölteni magára.

Az elmúlt évtizedekből nekem is vannak ilyen tapasztalataim. Egyik költő barátomnak (inkább már csak volt barátként írhatok róla) egészségügyi szolgáltató cége van, egy fizikai módszert alkalmaznak, amelynek Oroszországban van a "pápája". Az illető felkért: írjak véleményt cége működéséről. Ezt elhárítottam, már csak azért is, mert az általuk alkalmazott módszerhez nem értek. Ám felhívtam a figyelmét, hogy tevékenységüket jó volna tudományos közleményekre való hivatkozással is alátámasztani. A Tényeken Alapuló Orvostudomány kiadott sorozatát is megemlítettem neki. Van ugyanis példa arra, hogy egy-egy gyógyítási módszerről sok minden van az interneten, de az előbbi sorozat - amely a tényeken való alapulás fontosságát, jogosan, kiemeli - semmit sem tartalmaz róla. Ez sokszor már önmagában is gyanúra ad okot. Nos, költőbarátom cégének nevét, még ha esetleg kicsit gyanúsnak, túlzottan nyereség centrikusnak tartom is ügyködését, nem említem itt meg. Az ügyből kifolyólag azonban költőbarátommal kapcsolatom megszakadt.

A másik tudomásomra jutott eset azonban már fájdalmas emlék számomra, néhány éve történt csak, és az illetővel személyesen nem találkoztam, csak mobiltelefonon beszéltem vele. Az illetőnek, még viszonylag fiatal, középkorú hölgynek csomót találtak a mellében. A hölgynek kis vendéglátó ipari egysége volt Budapesten, ahol egy időben fiam - még egyetemistaként - néha meg-megivott egy pohár üdítőt, és olvasta tankönyveit. (Szeszes italt nem szokott inni.) Egyik ilyen alkalomkor a hölgy fiamnak mesélte el a "csomót". Fiam már akkor is elmondta, hogy bár a női mellben talált csomó nem mindig rosszindulatú daganat, az viszont nagyon fontos, hogy sürgősen vizsgáltassa ki.

Nos, egy alkalommal én is beszéltem a hölggyel, fiam kérésére. A hölgy, attól való félelmében, hogy az operációval, ha "leveszik a mellét", veszít a nőiességéből, inkább "alternatív kezelést" keresett, bár a leghatározottabban figyelmeztettem: a korán felismert és megfelelően kezelt mellrák általában gyógyítható. Bízza a dolgot a tapasztalt orvosokra! A hölgy a figyelmeztetést kedvezőtlenül fogadta.

Fiam később találkozott a hölggyel az üzletben, és megtudta: jól néz ki, a csomó kisebbedett, az "alternatív kezelés" sikeres. Egy idő után azonban a hölgy már egyre rosszabbul lett, haldoklott, végül eltemették. Nos, kezelője nem hibás, ha megfelelőképpen felvilágosította a hölgyet a hatékony kezelés elmaradásának veszélyeiről, mivel akarata ellenére senki sem műthető meg (kivéve néhány esetet, amikor az illető nincs olyan állapotban, hogy dönthessen, és a beavatkozás sürgős).

Ám valóban megtörtént-e a hölgy felvilágosítása, és ennek, valamint döntésének dokumentálása?

Utóbbiban nem vagyok biztos. (Amit erről leírtam, nem a levegőből vettem, de csak hivatalos kérelemre vagyok hajlandó megnevezni azt a vendéglátó ipari egységet, amelynek tulajdonosa volt, egyébként az ügyről nem tudok többet, mint amit leírtam.)

Jelentős irodalma van azonban az elmúlt mintegy harminc évből is azoknak az eseteknek, amikor Európában, egyes területeken, néhány közösségben, a szülők megtagadták gyermekük fertőző betegség elleni védőoltását, és emiatt járványok alakultak ki. Az oltottak védő gyűrűvel veszik körül azt a személyt, aki orvosi ellenjavallat miatt nem oltható (az ilyen személy, gyermek ritka), ha viszont egy közösségben felszaporodnak az indokolatlanul (az oltás visszautasítása miatt nem oltott) személyek, az, ha fertőző forrás kerül a közösségbe, járványokhoz vezethet, és többször vezetett is már az utóbbi évtizedekben. Az "emberi jogok védőinek" tevékenysége nagyon hasznos, elismerésre méltó, de alapvetőnek kell lennie az elvnek, hogy valaki joga nem okozhat aránytalanul nagy jogsérelmet másoknál, esetleg egész közösségeknél. Az ilyen "egyéni jog" védelme káros, butaságra, vagy legalábbis szégyenteljes ismerethiányra utal, és éppen ezért sokkal elítélőbben kellene foglalkozni az ilyen esetekkel a médiában!

Továbbá meg kell említenem azt is: magam is olvastam internetes oldalakon olyan nyilatkozatokat, hogy X. Y. kijelenti: őt Isten ilyen vagy olyan betegségéből meggyógyította. Ezek között a nyilatkozatok között nem egy tudományos szempontból igen helytelen, és nagyon káros, mert másokat is olyan "alternatív gyógymódok" (vagyis valójában nem megfelelő gyógykezelések, ezért is tettem a kifejezést idézőjelbe) igénybevételére ösztönöz, olyan gyógymódokra, amelyek nem felelnek meg eléggé a tudományos követelményeknek.

Az istenhit (ha valóban fennáll), tudományos vizsgálatok szerint is, segítheti a gyógyulást, számos betegségnél. Ilyen hit azonban - legtöbbször - a tudományos alapokon nyugvó orvoslást kellene, hogy segítse, ne pedig utóbbit helyettesítse a betegeknél. Kétségtelen, hogy sok betegség magától is meggyógyul, és az orvosi kezelés ezt a gyógyulást hozza előbbre (vagy nem hozza előbbre, de a tüneteket csökkenti vagy szünteti meg). Máskor azonban a modern orvosi kezelés a beteg gyógyulásához elengedhetetlen. "Segíts magadon, az Isten is megsegít!" - tartja a közmondás, és - mint minden közmondás, ez is - helyesen is értelmezhető. E helyes értelmezés elérésében nem csak az orvosoknak, ápolóknak volna kiemelt szerepe, hanem az egyházi embereknek is. Nem csak a becsület követeli (követelné) ezt meg, hanem a vallási eszmék távolabbra néző érdeke is!

Csokonai Vitéz Mihály (1773 - 1805) óta, elismerem, valamelyest felvilágosultabb, műveltebb lett a világ, benne a magyarság is, ezt elismerem, elismertem A világ jobbul c. versemben is (interneten: http://www.poet.hu/vers/106037). Utóbbinak mértéke azonban messze elmarad a kívánatostól, a korszerű gyógyítás fontosságának felismerésében is (és sok minden másban). Csokonai Vitéz Mihály sorai ma is időszerűek, a világra is, a világon belül Magyarországra vonatkozóan is:

"Hegyes tetőtöknek aranyozott holdja
Fényével az égi holdak számát toldja.
Óh, e népre, óh mely sűrű felhőt vona
A szentség színével bémázolt babona!
Denevér babona! bagoly vakbuzgóság!
Meddig lesz körmöd közt a Mindenhatóság?
Míg űlsz a királyok koronáján, kincsén?
A vitézek kardján s a népek bilincsén?" (Konstancinápoly)

Sok mindennel elégedetlen lehet, és kell is lennie annak, aki becsületesen, tárgyilagosan gondolkodik, és egy jobb, tisztességesebb, élhetőbb Magyarországot (és világot) szeretne!

(2016)

A szerző néhány, az egészségüggyel kapcsolatos szépirodalmi írása, amely az interneten megtalálható:

1.) Népegészségtelenségügy (interneten: http://www.harmonet.hu/psziche/7995-lelkes-miklos:-nepegeszsegtelensegugy.html).

2.) A magyar egészségügy? Rá se ránts, csúcson lesz! (interneten: http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46070)

3.) Gyógyászatok (interneten: http://www.harmonet.hu/psziche/9150-lelkes-miklos:-gyogyaszatok.html).

4.) Szárnyasinfluenza (interneten: http://www.harmonet.hu/psziche/8181-lelkes-miklos:-szarnyasinfluenza.html).

5.) Fertőző betegségek (interneten: http://www.vilagszinvonal.hu/index.php?option=com_alphacontent§ion=4&cat=48&task=view&id=14070&Itemid=8)

6.) Pánik és értelmes óvatosság (interneten: http://www.vilagszinvonal.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=31488).

7.) Veszteséges egészségügy (interneten: http://www.vilagszinvonal.hu/index.php?option=com_alphacontent§ion=4&cat=48&task=view&id=14262&Itemid=305)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!