Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes Miklós
Alkotások száma: 1971
Regisztrált: 2011-09-25
Belépett: 2021-03-13
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (203)
-Egyéb prózai alkotások (580)
-Mese (283)
-Dalszövegek (3)
-Gyermekrovat (Versek) (33)
-Versek (864)
-Társalgó (5)
Feltöltve: 2014-02-19 18:59:29
Megtekintve: 1745
FEL A FEJJEL, FIREFURA! (2)
KUTYUS TÉVED BE KUTYUSKÁRA

Reggeli álmát aludta a háromházas, csöpp törpefalu: Kutyuska, benne a három törpével, Dagadásszal, a főgombásszal, Szederésszel, a főszedrésszel, és Firefurával.

Honnan, honnan nem, hirtelen ott termett egy kis kutyus: kopókölyök.

Ez a kutyuska úgy beszuszogott a házacskák ablakain, hogy mindháromban felébredt a kis törpe.

Előbb felébredtek, utána megijedtek. Ki ez a szaglászó rém?! Ki ez a rettenetesen szaglászó?!

Bár a falucska neve Kutyuska volt, kutyát addig a törpék még sohasem láttak - közelről. Távolabbról igen, mert egy-egy vadász kíséretében, a puska mellett, ott volt a vadászkutya is.

A törpesárkánnyal ellentétben a kutyuska, mint kiderült, nem volt félelmetes. Nyelvelt ugyan, de csak képen nyalta a törpéket. Lángot nem fújt, ennivalót kért.

Kapott gombát, szagolgatta, de nem ette.

A nem kapott halacskát nem szagolgatta, de kéregette. Ekképpen:

Berci vagyok, vau, való!
Kopó vagyok, szaglászgató!
Vau, ha már kopó vagyok,
talán halacskát kaphatok!
Én a halért élek-halok.
Vau! Vau! Kapok? Kapok?

- Kapsz! Kapsz! - mondták kórusban a törpék.

A közeli patakban mindegyik törpe fogott a kutyusnak három-három halacskát.

A kutyus a halakkal, mert azok túl kicsik voltak, nem tudta elverni az éhét, csak picit megveregetni. Ám e kopó szeme így már nem kopogott annyira az éhségtől, mint előtte. Közölte a törpékkel: a neve Berci. Azt is elmesélte, hogy kopó édesanyja, és vadász gazdája elvesztette őt. A patak elvitte a szagukat, - így hiába szaglászik utánuk, végérvényesen eltévedt.

Dagadász, Szederész, és Firefura nagyon sajnálta szegény kutyuskát. Egy óra hosszat mást sem tettek, mint sajnálkoztak rajta. Mindhárman. Az együttérzés szép példája!

Egy óra múlva azonban Szederész, akiben felébredt az ész, kitalálta: ha a kutyus eltévedt, leghelyesebb, ha visszatéved a helyes útra. E célból ismét el kell tévednie, de ez a tévedés visszatévedés legyen. Ez a módszer tévedhetetlen!

A visszatévedés tervét azonban Firefura dolgozta ki: mivel a kutyus kiváló szaglású, először a gombaszag után mennek, és sok-sok gombát találnak, utána a szederillat után mennek, és sok-sok szedret találnak, később pedig mindenféle szag után mennek, és sok-sok értékes dolgot találnak, így halformájú bicskát, kerek kalapocskát, kiránduló zsebéből kicsúszott órát, körömollót, sípot. Végül a kutyus számára helyes utat is megtalálják.

Mindhárman felültek a kis kopó hátára. A kutyus megkezdte a szimatolást, - és tényleg! Sok-sok gombát, majd szedret találtak, de ezt követően cserben hagyta őket a szerencse: nem találtak elvesztett órát, sípot, halformájú bicskát, csak, hosszas bolyongás után, egy macska formájú macskát.

Berci és a macska között kitört a kutya-macska barátság, amely korántsem volt barátságos. A kutyus elkezdte kergetni a macskát, amelyik régi ismerőse és karmolósa volt.

Nyargalt a kutyus, hátán a törpékkel, hegyen-völgyön át, a cica után.

A törpéknek ez sehogyan sem tetszett, legalábbis abból gondolható ez, hogy kórusban visították:

Hagyd a cicust, Berci!
Koszos az, nem hercig!
Karma nagyon karcol!
Félünk mi e harctól!

Addig-addig visítoztak a törpék a kutyus hátán, amíg a kopócska megállt.

Lehet azonban, hogy nem a törpék miatt állt meg, hanem azért, mert előttük állt egy erdészház.

Abban az erdészházban erdész lakott, aki egyben vadász is volt, és Berci gazdája.

No és abban lakott Berci édesanyja is.

Sajnos, a cica is ott lakott, az a csúnya kis karmolászó!

Berci mégis nagyon-nagyon örült. Ismét otthon volt, - sikerült a visszatévedés!

Örömében kikapart a földből egy elásott csontot, és a törpéknek adta jutalmul.

A csonton már nem volt hús, így a törpék valami más jutalomnak jobban örültek volna, - de hát ajándék lónak ne nézd a fogát! Ajándék csontnak pedig a húsnélküliségét.. Egyébként ők is örültek, mert a tarisznyájuk megtelt gombával, és szederrel.

A csontot vállukra vették a törpék, és együttes erővel hazavitték Kutyuskára.

Otthon kiderült: a csont mégis ér valamit. Csöves csont: ha valaki belenéz az egyik végén, és a másik végén is belekukkant valaki, akkor törpe szem törpeszemet láthat!

El is nevezték Kukkantócsontnak.

(Folytatom)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!