Az összegzés fel aligha vidíthat.
Torlódik mennyi lehetetlen, mi szép!
A másik oldalon is nagy a nyüzsgés:
lehetőből lehangoló vidék.

Költő, - ha Költő - más égbolt szülötte,
szívében, ajkán mást jelent: Haza.
Népe csak óhaj megvetett jelenben, -
és plebejusként arisztokrata.

Költő, - a Költő - földjén idegenben.
Fiatalon becsaphatja a szó,
s idősebbként körülveszi valóság:
szorító, belső emigráció.

Te is, Költő, távoli Márciusban,
ha verset írtál, Háromszín-mesét,
abban ott lobbant vágy naiv fohásza:
fiatalon elképzelt Messzeség.

Költő, - ha Költő - mégis teremt Istent,
s oltárt, amelyen Ég hiánya ég, -
Lehetetlenre álomvér lecseppen,
s ébredezik gyönyörű Messzeség.

(2011)