Levélke szélén csöpp darázs.
Csak nagyítóm alatt
látni, hogy légi műremek:
aranypont-pillanat.

Két fűkalász leng, összeér,
s már sok-sok követi,
s kéri a rét: írjak mesét,
zászlós dalt, - csak neki.

Hát bizony, rét, már így vagyunk,
ameddig még vagyunk!
Este bólint, estéhez ér, -
oda volt-hajnalunk,

mégis, azt kéred, írjak én
mesét, te Rét, te Nincs,
melyben fohász: te lét-gyümölcs
pirosan ránk tekints!

Zászlós dal? Hát az is, - minek?
Csak Neked és nekem?
Nincs már ki Szépért küzdene,
s ha van: fegyvertelen.

A zászló senkin sem segít,
ha nincsen már Haza,
s máglyatűzben az Égi Dal:
a Csillag igaza.

(2011)