Feltöltve: 2010-07-28 00:51:49
Megtekintve: 1780
Harcban
Harcban állnak szívem s agyam csapatai,
agyam túlerőben, de szívem lovagként küzd.
Küzd mert mást nem tehet,
ostromgépek már elérték szívem falait,
és döngetik és nem állnak le vele.
De szívem lovagjai hősiesen kiállnak,
s nehezen felejtik a régi időket.
Hiába a vérző szív,és az agy hatalmas ereje,
még is sokszor a szív gondolkozik az agy helyett.
agyam túlerőben, de szívem lovagként küzd.
Küzd mert mást nem tehet,
ostromgépek már elérték szívem falait,
és döngetik és nem állnak le vele.
De szívem lovagjai hősiesen kiállnak,
s nehezen felejtik a régi időket.
Hiába a vérző szív,és az agy hatalmas ereje,
még is sokszor a szív gondolkozik az agy helyett.
09'febr.12.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2010-07-29 08:58:29
Szép vers:)
És mennyire igaz:D
Talán ha a szív irányít előfordulhat, hogy elvakulunk közben...az agynál viszont nem:)
Mégis az igazi bogdogságot csak a szív adhatja, hiába jár "szemfényvesztéssel"
nincs szügségünk rá, hogy többet lássunk annál amit látunk:)
Ilyenkor valóban nagy harc dúl bennünk:) És így vagy úgy, de csak győzhetünk:)
Elnyerhetjük a bizonytalan boldogságot szívünk függetlenségével az agy befolyásoló hatása alól...vagy a biztos szenvedést szívünknek az agy elsöprő erejével, mi mégis az okosabbnak tűnik...a kérdés csak az, hogy melyikre hallgatunk!? :)Mert a csata kimenetele és vége igazából rajtunk múlik:)
2010-07-28 18:14:00
Egészen kiváló!