Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Moníta
Alkotások száma: 6
Regisztrált: 2010-06-28
Belépett: 2010-07-29
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Egyéb prózai alkotások (1)
-Versek (5)
Feltöltve: 2010-06-28 13:19:39
Megtekintve: 1760
Angyal
Tudom, hogy még vannak angyalok


Érzem a tűzzel a víz ellen semmit nem érhetek.
Az Ég a Földet sem érintheti soha meg.
Miért van oly távol a következő állomás?
Szeretnék tőled egy igazán őszinte vallomást!
Te fekete míg én fehér lánggal égek,
hogy lehet az, hogy ez a két szín soha meg nem férhet?!
Csillagok háborúja, de nekem csak a Hold jutott,
csattog az ágyú, mardos a kard, a puska ropog.
De tudom, hogy még vannak angyalok.


Kioltanánk csak egymást, de az érzés akkorsem múlna el!
Hiába oly távol az Ég a Földtől, sosem lehetek hozzád elég közel!
Miért van oly távol a következő állomás?
Szeretném ha értünk erről csak folyvást hazudnál!
Tűzben égünk mindketten, hiába más a láng,
ugyanúgy ég, perzsel, de soha senkit nem bánt.
Csillagok háborúja, nekem hiába csak a Hold jutott,
az ágyú leáll, a kard eltörik, a puska kifogy.
Mert tudom, hogy még vannak angyalok.
Vannak oylan döntések, melynek nyomát elszenvedjük...és szeretnénk ellene tenni de nem lehet, ilyenkor az jut eszünkbe hogy miért cselekedtünk úgy...és ez könnyít rajtunk...de továbbra is ott marad az a "Miért?"...de a válasz még ennél is egyszerűbbb: Mert ilyen az élet!
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!