Ha egy sztár fejbelövi magát
Arra felfigyel az egész világ
De ha egy kislány csöndesen eret vág
Lemondón elnéznek: őrült volt, milyen kár�

Messzibe meredő üveges tekintet
Oly sok csúnya után talán szépre tekinthet
Nem remegnek a szenvedéstől e kezek
Hamvasztásig halott merevek

Nem nyílik sikolyra e vértelen száj
Megőrzi sajgó titkait mindig már
Míg szólt volna nevetve, esdekelve tán
Senki nem hallgatta, nem figyelt rá

Nincs az az émelyítő, kavargó illat
Nincs az a gyönyörű, könnyfakasztó dallam
Nincs az az édes étel, ital
Mely ez üres testbe lelket zavar

Elveszett, illant egy kis világ, egy élet
Örökké eltűntek a soká őrzött emlékek
Ami maradt, csak vérbe fagyott hideg test
Oh, minden elmúlik, csak a semmi marad meg