…viszont az életsár
átcsap a köveken,
mely van hogy kéjjé vál’
és van, hogy gyötrelem
képében ragad rád.
Viszont, ha lemosnád,
csak bűnnel tehetnéd.
A rothadó posványt
egy bűzölgő rongyként vetnéd le,
de nem bírod,
tested már belenőtt testébe,
és tán sírod
ezernyi vihartól feltépve
e világban leled.

Tested áramba szórt lisztje
oszlik el az ősegységben,
semmiként kering elhintve,
vágyva, hogy megült-megtérten
ülepedjen egy gödörbe,
melyből egykor felkavarta,
szétzúzta és porrá törte
egy felbőszült áram.

…És a fásult élet zöldje
lágy , csengő szavában
rogyik le a földre.