Megláttalak az égbe tekintettél,
S egy pillanat alatt szívemben szerelemmé lettél,

Táncolt lelkem, hogy megtaláltalak,
Fájt a szívem, hogy nem ölelhetlek,

Szárnyaim kitéptem volna érted,
Ha tehettem volna, biztos megérzed,

Nem láttál, mégis éreztél,
Szívedben szerelemre ébredtél,

Leszálltam hozzád, s a naplementét lestem,
S egyszercsak valóvá lett testem,

Szaladtam hozzád, hogy érintselek,
Nem gondoltam soha hogy elveszítelek,

Mikor kezemben tartottalak,
Testedre könnyeim hullottak,

Ilyen a szerelem?
Megkapom, s majd elveszítem?

Elaludtál, mély álomba szenderültél,
S mélyen a szívembe beleégtél,

Örök sebem hordozni fogom, míg élek,
Mert mindig is csak téged szerettelek.

Most te szárnyalsz angyalként az égben,
S én nem láthatlak most téged Édesem...

2006. június 14.