Nem tudom higgyem-e a szavakat,
Nem tudom, meghalljam e hangodat,
Nem tudom mivé lesz a csend, miután meghal,
Nem tudom, ki leszek, ha lesz ki tőlem mást akar..

Nem tudod, ki is vagy valójában,
Nem tudhatod, kit takar palástom a magányban,
Nem tudhatod, ki az ki elveszett,
Nem értheted, mi a mit elveszthetsz..

Zavarból zavarba érkezik a hangulat,
Fellángoló és fojtogató indulat,
A dallam kárpótol minden fájdalomért,
Csak simítom az árnyékod, ahogy a falakhoz ért,

Érdes érintésed fáj tenyeremnek,
De ezt te nem érezheted,
Érzéketlenné váltál, csak árnyékká csupán,
Én érzem, amit te, de nem tudhatod, kit rejt csuklyám...

Nem láthatsz, nem láthatnak, nem érthetnek.. csak ha én is akarom...

2006. április 26.