Érzés, ami hatalmába kerít,
Amely egy éjszaka kimerít,
Melynek beszívod édes illatát,
Elfeledtet minden rég elkövetett hibát.

Érzés, mi elmondhatatlan,
A szív már rég a hatalmában,
Kegyetlen szorító érzés,
Fájdalmasan belédhasító ölelés.

Érzés, melyben a lélek értelmét keresed,
De mégis félsz, ha megleled,
Melytől minden lény fél,
Mint a csillag: Mi lesz, ha földet ér?

Érzés, mely legyengít, megöl,
És ismét a hóhér vár elöl,
Melytől már nem félsz, mert tudod,
Hogy vár már rád fent az angyalod.

2006. január 13.