Álmot ígérő szavak vonzásában keringek a pályán,
Körbe-körbe
Szédülök,
Fejem előre döntve
Görcsölök
Minden napom felett
Őrködök

Szenvedő állatként
Hörgök

Haldoklok,
Holt csillagként hullok a Tisza vizébe,
Arcomra folyik az égszínkék égbolt vére,

Megsimítom az élet, s halál közti sávot,
Remegek, hátha valamit végre találhatok,

Vesztettem, hazug, féltékeny dög lettem,
Halálos csatámban is mindenem elvesztettem,

Holt lettem,
A korong szélén ledobom testem,
Végem,
Tehát semmit sem kerestem,

Igazságban elvéreztem,
Hazugságban keresztet vetettem,
Szent lettem...

Az ördög szent szembogaraként
Vizslatlak, hű vizslaként,

Értettem, hogy nem lehet minden az enyém,
Meghaltam, mert nem én irányítottam, nem ÉN!

Egy pohár bor mellett, máris szebb az élet,
Már csak ólomsúly minden lélegzet,
Jégben fürdetem didergő testem,
Tűzben égetem el megtépett lelkem!

2006. július 16.