Kedves Trubadúr!

Nagyon örülök a hozzászólásodnak, én is így vélekedek a világról!
Minden ami történik, okkal történik, így tanulnunk kell mindenből. A jóból és a rosszból is. Pont az ilyen örök körforgások "megfogalmazásáért" írtam meg a körforgásos verseimet. Gondolom, hogy olvastad már azokat is itt.
Hisz soha sincs vége semminek, semmi sem vész el csak átalakul, de sosem volt úgy, hogy nem lett semmi ...

És nagyom köszönöm a gondolatmenetedet, + hogy így vélekedsz az írásaimról, és hogy engem is olvasol a sorok között!

Üdv;
Engy

Szerintem... Az egész egy nagy változás. Minden és mindneki folyamatosan változik, és a körforgás örök. Láttam több száz éve a hegyből előtörő vízesést, amint betemette a földcsuszamlás az Atlasz hegység tetején. Tegnap volt és látták, ma már csak emlékeznek rá, sok év múlva már csak hiszik az elmondások alapján. De a vég pusztán a formálódás része, hiszen új helyen fog majd előtörni a víz és új élethelyzetekben találjuk magunkat, amelyekben ezek a dolgok már tapasztalatok lesznek jelen. És akár hiszem vagy tudom, minden egy tanítás és mindenből okulnunk kell, hogy a jövőnk szebb és boldogabb legyen!
Egyébként fantasztikus ahogy írsz, a gondolatvilágod, és ahogy megvílósítod!
Gratulálok!
Trubadúr