Nem értem, hogy mért kell mindig
egyedül maradnom ha fáj
akárhol jobb lehet mint itt
hol rád szólnak, ha kiabálsz!

tombolnék, mert mást nem tudok
a harangot elnémították
és újra csak maagm vagyok
mert itt hagyott EZ a Világ

tüntetésként még elszívok
vagy három szál cigarettát
a hamuval én is izzok
torkomnak pár korty bor se árt

fel-fel lobog egy-két szikra
a szívem közepén, még ég
valami újra csiholja
a füsttel száll az ég felé

ülhtek szobámba zárva
hallgathatok systemet is
de csak a holnapra várva
borulok a földre ma is

mert mindig csak a vágy marad
hiába lüktet, kalapál
nem mozoghatnak a falak
hiányod megőrít és fáj!