Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Magnólia
Alkotások száma: 117
Regisztrált: 2009-05-06
Belépett: 2009-10-03
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Versek (117)
Feltöltve: 2009-06-21 22:10:57
Megtekintve: 1708
56. HARANGNAK NYELVÉVÉ
Harangnak nyelvévé tett engem az Isten:
_____ Amikor verődik, másokon segítsen!
_____ Hangja legyen hívó, lélek mélyét rázó,
_____ Eget magasztaló -- önmagát alázó.
_____ Minden verődése használjon egy szívnek,
_____ Minden fájdalmából java legyen tíznek!

Én édes Istenem, de érc-kemény sors ez!
Magam kis életét hogyan ringatgassam,
Fájó kondulásom hogy' ne halogassam?

_____ Mikor tanulod már: nem magadnak lettél!
_____ Hány halálból újra hányszor megszülettél!
_____ Én öntöttelek ki, és én formáltalak,
_____ Tüzekkel, vizekkel meg is próbáltalak!

De hisz nem a nyelv szól -- a harang zeng, Uram!
Mikor szép öbléhez odaverem magam...
Olyan semmi vagyok!
Csak rángat az élet...
Uram! Hiszen tudod!
Nem is én zenélek!

Dobos Hajnal: A Te parancsod c. kötetének 56.verse.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2009-06-23 23:11:21
Jykeva, dunyha, fater59! Köszönöm, hogy bekukkantottatok hozzám! Nagyon örülök, hogy tetszett a vers, ilyenkor mindig remélem, hogy egy pici harang az olvasóban is megkondul...
2009-06-23 05:57:49
Őszinte és szép ez a vers.
A lelkembe markol, ahogy olvasom.
Egyéni hangvétellel, mély átéléssel írsz.
Tetszik a stílusod.
2009-06-22 19:03:20
Nagyon szép vers! Gratulálok hozzá!
2009-06-21 22:17:00
Ejha, nagyon tudsz...Öröm olvasni amit írsz,szépek!