Feltöltve: 2009-05-17 23:44:00
Megtekintve: 1761
13. MAGAMBAN KIÁLTÓ
Kereslek, Isten! Kulcslyukon leskelődő
ember-kiváncsiságom ne vesd meg, Uram!
___ Az ember gyarló. Hát bizonytalan.
Kereslek, Isten! Hitemnek nincsen szárnya még,
mely átröpít a földi gondokon, bajon --
___ De lenned kell, jaj lenned kell nagyon!
Kereslek, Isten! Fában, virágban, emberekben.
Kis jelek hallgatásait figyelve
___ sziklányi kérdés nehezül szívemre:
Látsz-e? Hallasz-e? Tudsz vajon?
Felelsz most? Jutalmazol? Büntetsz?
___ Honnan tudom, hogyha megintesz?
Igéid jól formálom tetteimre?
Tudom-e már néha, mit akarsz velem?
___ Válaszolj, Uram! Szólj rám, Istenem!
Lásd, kérni sem tudok, igaz hiten kívül
semmit. Se keveset, se végtelen nagyot,
Csak mormolom, morzsolom, kiáltom magamban:
Legyen minden úgy, ahogy akarod!
Dobos Hajnal: A Te parancsod c. kötetének 13.verse.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2009-05-21 19:43:23
Kedves Miklós, Dunyha és Vendég!
Köszönöm, hogy betekintettetek, és köszönöm a méltatásokat is!
Miklós utolsó mondatával természetesen tisztában vagyok.
Üdv: Magnólia
2009-05-18 14:39:23
Szép lett.
2009-05-18 08:36:03
Kedves Magnólia!
Az "istenes-versek" sorában szerintem nagyon jó, kiváló alkotás, - ha a klasszikusok hasonló témájú műveivel hasonlítjuk össze, ott is megállja a helyét. (Más kérdés, hogy ilyen összehasonlításoknak semmi értelme!).
Ez a megjegyzésem azonban a költői alkotásnak szól, nem jelent valamiféle "ideológiai" állásfoglalást.
Üdvözlettel: Miklós (Lelkes Miklós)