Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Chimaera
Alkotások száma: 25
Regisztrált: 2005-07-09
Belépett: 2008-02-17
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Versek (24)
Műfordítások
-Versek (1)
Feltöltve: 2008-01-21 16:53:15
Megtekintve: 1793
nekrológ
hogy elmorzsoltam az utolsót,
ne hidd,
hogy elfelejtettem volna
az elmúlt idők legszebb és
legtisztább vágyait,
ne hidd!
de tudd,
hogy már nincs nálam
az a sok gyönyörű mosoly,
és elhagytam az egyetlen
boldogságot,
az egyetlen utolsó szép
álmot,
amire a megviselt gerincem
és cserepes szám annyira
vágyott,
és újra lila foltok nyomják
a lelkem összes fájó pontját,
és nem tudok aludni, nem tudok
elszenderülni, nyugalom nem jutott,

csak a sok felhő és fodor.
megszaggatták őket, s végleg
eltaposta őket, elásta nyirkos
földbe az arcátlan nyomor,

hát itt tartunk. elég lett.

de tudd,
hogy levegőt markol a szívem,
hogy száraz űrt harapok,
és mégiscsak ilyen az élet,

mert ha engednéd,
még szerethetnélek.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-01-22 22:38:39
Nagyon szép lett!