Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Sodródás
Alkotások száma: 11
Regisztrált: 2008-10-15
Belépett: 2012-07-12
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Egyéb prózai alkotások (3)
-Versek (8)
Feltöltve: 2008-10-26 21:22:53
Megtekintve: 1702
Hajnalkék
Hajnalkék szemében új csodákat látva
Ébredtem egy ódon álomból.
Lassan nyíltak fel könnyes szemeim,
Cukorcsókjaid még borítják testemet.

Magamnak meséltem szavaid naphosszat
Kemény párnák közt szuszogva
S vártam az éjszakát...
Hogy újra visszatérj, s elvarázsolj.

Meseországba repültünk ahogy elbújt a Nap
Puha szárnyaidba kapaszkodtam
Mint kisgyermek, ki retteg a reggeltől,
Hogy az mint csúf szörny elragadja álmaim.

Hajnalkék szempár...
Attól vagy távol, hogy közel jöttél
Azért vagy most messze mert visszatértél
Karnyújtásra vagy, s talán most is könnyezel.

Álmok álmait álmodtuk álmunkban...
Csak egy pillantás, mit nem az álom hozott
Egy kép maradt csupán belőled
S azt nyitott szemmel nézve, ébren álmodok.

Most is itt vagy, ott kéklesz álomszépen
Miközben Holdsugarad mögé bújsz
Tán egy új mesét szősz, melyet még láthatok
S tán nemsokára, Te is soraimat olvasod.

Hajnalodik, s közeledik a csúf szörny
Ki megbontja a sötét éjszakát.
Most végleg el kell búcsúzzak mesélőmtől
És fel kell nyitnom szemem közös álmunkból.

Derűs szempár tekintett reám
Fénye láttán szépségébe haltam
Egy pillanat volt csupán...
S én félelmemben elűztem e angyalt.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!