Mert a szikla is leomlik,
Ha lassú, hideg hullám csapja,
S még a kő is óceánba ugrik,
Ha képzeleted úgy akarja.

Kilöki a felkavart lélek,
Mi biztonságát zavarná,
Éjszakákat virraszt a szellem,
Ha az ébredés zaklatná.

Felemésztő gondolatra
Tompa marad inkább az agy,
S ahogy hullik fényből porrá,
Úgy születik minden csillag.

Társas lélek a farkas is,
Sétál mégis egymagában.
Belül van a menedékem
A semmiben, a világban.