Téged dalol egész valóm,
szívem dobogja az ütemet,
szemem a mindenségbe foglal,
mint szerelmünk gyűrűjébe
zárt ritka követ.

Darabosan hullik
nehéz esőpásztákkal
a novemberi hajnal,
s te mindig fázol,
öltözz fel jól,
skorpió vagy,
de ne félj,
a világ is befogad.

Testünkben az élet parancsa lüktet,
és a holnapok malma őrli tovább a sorsunk.