Feltöltve: 2008-06-11 17:01:10
Megtekintve: 1695
Vágy mindhalálig
Hullásomon még innen vagyok,
és minden mozdul
a kitárt képkeretben.
Homlokomon a jel,
lázcsillag ragyog,
és változik végzetem
holdja felettem.
Bennem terem még
a tündöklés vágya,
és barbár istenek
dúlnak vak hitemben,
de kísér pusztuló csillagok árja,
sarjad az elmúlás
minden zsigeremben.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-06-13 15:54:27
Gyűjtsd hát egybe virágaidat
életed emlékeinek kertjéből,
köss belőlük erős hidat,
mint szakadék felett teszik vesszőből.
Öltsd magadra illatuk palástját,
és meglásd újra zsong majd a véred,
messze még a haláltánc,
szakállas vén leszel mire megéred.
Hangulataid, gondolataid nagyon közel állnak hozzám . Szeretem, mert mélyértelműek és szépek. üdv. fefo