Feltöltve: 2008-05-13 12:43:04
Megtekintve: 1817
Harangozok
A hatalmas csengő
belsejében
mozdulatlan még a lég,
Súlyosan lóg alá nyelve,
de a kondulás már
vár remegve,
s mikor a vén
csigán megcsikordul
a vastag, poros kötél,
a harang újra él...
Vakrozsdás testén
végigszalad a hang:
giling-galang,
giling-galang!
S rémülten röppen
száz galamb.
Valakit éppen elásnak,
vagy vége van a világnak?
Vagy csak eljött az idő,
a folyton jövő-menő?
Konditsam most,
vagy félreverjem?
Ki figyel engem,
ki figyel engem?
Érdemes vajon
beleremegnem?
belsejében
mozdulatlan még a lég,
Súlyosan lóg alá nyelve,
de a kondulás már
vár remegve,
s mikor a vén
csigán megcsikordul
a vastag, poros kötél,
a harang újra él...
Vakrozsdás testén
végigszalad a hang:
giling-galang,
giling-galang!
S rémülten röppen
száz galamb.
Valakit éppen elásnak,
vagy vége van a világnak?
Vagy csak eljött az idő,
a folyton jövő-menő?
Konditsam most,
vagy félreverjem?
Ki figyel engem,
ki figyel engem?
Érdemes vajon
beleremegnem?
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-05-13 19:48:23
...hát hogyne, mikor egy kicsi angyal rázza, rázza csengetyűjét! :)Ölelés: aqua
2008-05-13 19:43:22
Van aki érti harangod szavát, figyel benne minden kis kondulást, és reméli, hogy ott a szívedben bent, már nemcsak bánatot jelent, de a hajnal hasadását, az öröm ébredését, a lélek megnyugvását. A csengés-bongás giling-galang,legyen most már vidám kedves mosolygó hang. Ölellek: fefo