Feltöltve: 2005-05-24 22:11:23
Megtekintve: 1802
Fájó pillanat
Mindig akkor jönnek a gondok
Mikor úgy érzem nyugodt vagyok
Miért történik folyton ez?
A múló boldogság lefegyverez..
Nincs vidámság szomorúság nélkül
A fájdalom csak hosszú idővel szépül
Az öröm nem könnyíti meg a végzetet
Mint szúró kések durván fenyeget.
De a fájó pillanat egyre csak ragyog
Lüktet,szúr a szívembe markol..alig dobog.
Szeretném azt hinni,egyszer vége lesz
Nem akarom érezni ahogy tönkre tesz
Talán elviselem a bántalmakat
Csak így védhetem meg magamat
Ha mindezt nem teszem
Szétesik zajos életem
Elveszek a félelmeimben
Elvérzek égő sebeimben
De a fájó pillanat egyre csak ragyog
Lüktet,szúr a szívembe markol..alig dobog
...
Mikor úgy érzem nyugodt vagyok
Miért történik folyton ez?
A múló boldogság lefegyverez..
Nincs vidámság szomorúság nélkül
A fájdalom csak hosszú idővel szépül
Az öröm nem könnyíti meg a végzetet
Mint szúró kések durván fenyeget.
De a fájó pillanat egyre csak ragyog
Lüktet,szúr a szívembe markol..alig dobog.
Szeretném azt hinni,egyszer vége lesz
Nem akarom érezni ahogy tönkre tesz
Talán elviselem a bántalmakat
Csak így védhetem meg magamat
Ha mindezt nem teszem
Szétesik zajos életem
Elveszek a félelmeimben
Elvérzek égő sebeimben
De a fájó pillanat egyre csak ragyog
Lüktet,szúr a szívembe markol..alig dobog
...
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2005-10-27 13:43:01
Sylvia Plath amerikai származású Angliában élt író- és költönő volt, 1963-ban halt meg. Önéletrajzi ihletésű regénye az Üvegbúra, amelyben a depressziójáról ír. Nemrég jelent meg egy gyüjteményes verseskötetete, elötte Zúzódás címmel egy válogatás. Naplóit tavaly adták ki.
2005-10-23 22:47:36
Megintcsak köszönöm;
viszont sajnos nem tudom kicsoda Sylvia Plath-t..ezt a hiányosságot segítesz pótolni?előre is hála érte:)
2005-10-20 22:42:44
Nagyon őszinte, nagyon tömény, nagyon jó. Mintha Sylvia Plath szólna magyarul.(Azért az Ő életét ne kövesd egy az egyben-csak írj!)
2005-07-25 21:42:43
ezek a rímek nem is neki szóltak:P csak úgy jöttek ahogyan éppen:)
2005-05-30 23:55:27
(születik)
2005-05-30 23:54:55
Nincs lényege..mindenkiben szüleit egy válasz..a saját tapasztalatai alapján:)
Hmm...akkor épp úgy éreztem én,hogy nincsen kiút..nem is kellett,mert hiába oldódik meg,ha ott marad a szívemben és fáj..nem tudok úgy rá gondolni mintha nem is létezett volna..de ez az én gondom:)
ambivalencia nem volt központi téma ennél a versnél,nem is gondoltam rá:)